AZ ÚJ BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNY LEGFONTOSABB RENDELKEZÉSEI - I. RÉSZ
1. Bevezető
A Magyar Közlönyben 2023. december 21. napján került kihirdetésre a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: „Btátv.”), ami a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: „Harmtv.”) helyébe lépett.
A Btátv. szabályainak többsége 2024. január 1-vel lépett hatályba. Megjegyzendő, hogy az idegenrendészeti ügyintézés 2024. március 1. napjával indult el újra és az általános szabályok szerint eddig az időpontig nem lehetett benyújtani új tartózkodási engedély, illetve új tartózkodási kártya iránti idegenrendészeti kérelmet, és a korábban benyújtott kérelmek elbírálása is szünetelt.
Az új törvényt kell alkalmazni olyan idegen állampolgárok (a továbbiakban: „harmadik országbeli állampolgárok”) Magyarországra való belépésére és Magyarország területén való tartózkodására, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával vagy menedékjoggal.
2. Alapvető változások
A Btátv. egyik fő újítása, hogy a tartózkodás időtartama alapján rendszerezi a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodását, megkülönböztetve a
- rövid;
- tartós; és
- huzamos idejű magyarországi tartózkodást.
Kiemelendő, hogy a Btátv. ezen időtartamok alapján a tartózkodási jogcímeket kimerítő módon határozza meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi méltányossági, konkrét feltételrendszer nélküli „egyéb célú” tartózkodási engedély lehetősége megszűnik, ami azt a jelenti, hogy a korábbiakkal ellentétben az olyan személyek, akik esetében nem alkalmazható egyik jogcím sem, 2024. március 1-től nem kérelmezhetnek tartózkodási engedélyt általános, „egyéb cél” alapján mivel mindenképpen meg kell felelniük egy nevesített jogcím követelményrendszerének.
3. Rövid idejű tartózkodás
Rövid idejű tartózkodás a bármely 180 (száznyolcvan) napon belül 90 (kilencven) napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás, amely alapján harmadik országbeli állampolgár az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére.
4. Tartós idejű tartózkodás
Tartós idejű tartózkodás az olyan bármely 180 (száznyolcvan) napon belül 90 (kilencven) napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás, amely célhoz rendelt és engedélyköteles, továbbá amely engedély határozott időre szól és az új törvényben meghatározott jogcímekhez kapcsolódik. A tartós tartózkodás állampolgársági, létszám, vagy foglalkozási szempontok szerint korlátozható. A Btátv. a tartós tartózkodási jogcímeket alkategóriákban csoportosítja, ezek közül a legfontosabbakat a következőkben ismertetjük.
4.1. Vállalkozási vagy befektetési célú tartózkodási engedélyek
Vendég-önfoglalkoztató: jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet kell, folytasson vagy gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként kell, hogy végezze tevékenységét.
A vendég-önfoglalkoztató tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb 1 (egy) év, amely legfeljebb 2 (két) évvel hosszabbítható meg, az első kiadásától számított 3 (három) évig.
A családegyesítés kizárt ezen tartózkodási engedély alapján.
Vendégbefektető (ún. „Golden Visa”): ezen tartózkodási engedély újbóli bevezetése fontos újítása a törvénynek, amelynek legfontosabb feltétele a következő befektetések valamelyikének teljesítése:
- legalább 250,000 euró összegű (körülbelül 97 millió forint) MNB által nyilvántartott ingatlanalapi befektetési jegy megszerzése;
- legalább 500,000 euró összegnek (körülbelül 194 millió forint) megfelelő értékű magyarországi lakóingatlanban tulajdoni illetőség megszerzése; vagy
- legalább 1,000,000 euró értékben (körülbelül 388 millió forint), pénzbeli adomány nyújtása valamely közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 10 (tíz) év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb 10 (tíz) évvel hosszabbítható meg.
A családegyesítés lehetséges ezen tartózkodási engedély megszerzését követően.
4.2. Meghatározott képzettséghez kapcsolódó tartózkodási engedélyek
Magyar Kártya olyan felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező személynek adható, aki:
- más részére végez tényleges munkát ellenérték fejében;
- gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként dolgozna; vagy
- munkavégzésére a harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor, belföldi foglalkoztatóval történt megállapodás alapján.
A kérelmező emellett a felsőoktatásért felelős miniszteri közleményben meghatározott szakmai képesítéssel kell, hogy rendelkezzen, vagy hivatásos sportoló, edző, előadóművész, filmgyártásban dolgozó kell, hogy legyen. Ez a tartózkodási engedély legfeljebb 3 (három) évre adható, amely alkalmanként további 3 (három) évekkel meghosszabbítható.
Családegyesítés lehetséges ezen tartózkodási engedély alapján.
EU Kék Kártya olyan személynek adható, aki:
- a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy magas szintű szakmai képzettséggel; és
- megfelelő egészségügyi és lakóhelyi feltételekkel rendelkezik.
Az EU Kék Kártyát főszabály szerint legalább 2 (kettő) évre kell kiállítani, és érvényességi ideje legfeljebb 4 (négy) év, amely alkalmanként legfeljebb 4 (négy) évvel meghosszabbítható.
Családegyesítés lehetséges ezen tartózkodási engedély alapján.
Vállalaton belüli áthelyezés alapján az a megfelelő szakmai képesítéssel és tapasztalattal rendelkező vezető, szakértő vagy gyakornok harmadik országbeli állampolgár lehet jogosult tartózkodási engedélyre, aki a kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül rendelkezik lakóhellyel, és akit vállalaton belül áthelyeztek.
Igazolandó, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama és a kérelmezőnek rendelkeznie kell megfelelő foglalkoztatási, egészségügyi és lakóhelyi feltételekkel.
A tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább 1 (egy) év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik (amelyik rövidebb). Vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb 3 (három) év, gyakornokok esetében pedig legfeljebb 1 (egy) év.
Családegyesítés lehetséges ezen tartózkodási engedély alapján.
Vállalati Kártyát kérelmezhet a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató, vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó munkavállalója, vagy vezető tisztségviselője, aki:
- gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként dolgozna, illetve ezen a tevékenységen felül tényleges tevékenységet végezne; vagy
- más részére végezne tényleges munkát ellenérték fejében.
A Vállalati Kártya legfeljebb 4 (négy) év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, amely alkalmanként legfeljebb 4 (négy) évvel meghosszabbítható.
Családegyesítés lehetséges ezen tartózkodási engedély alapján.
A jelen dokumentumban foglaltak nem minősülnek jogi tanácsadásnak és nem helyettesítik a szakértői konzultációt.
Amennyiben további kérdése lenne az új bevándorlási törvény szabályaival és a megújult idegenrendészeti eljárással kapcsolatban, keressen minket bizalommal és kérje a KNP LAW szakértőinek segítségét.
