Részletszabályok az egészségügyi szolgálati jogviszonyról

Az Országgyűlés 2020. október 6-án elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt („Eszjtv.”). Az új jogszabályi környezet az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó orvosokra vonatkozik. Az átalakítás elsődleges jogpolitikai célja a jobb bérviszonyok kialakítása és egy átláthatóbb, „hálapénztől mentes” állami egészségügyi rendszer létrehozása volt.

A bérviszonyokban bekövetkező jelentős változásokon túl, az új törvény kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – bizonyos tevékenységek kivételével – kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet, ezzel megakadályozva a magán és az állami egészségügy összefonódását.

Az Eszjtv. azon rendelkezései, melyek alapján az orvosok a törvényben megállapított emelt bérekre jogosultak 2021. január 1. napján már hatályba léptek, de az új egészségügyi szolgálati jogviszony átalakulására vonatkozó rendelkezések 2021. március 1-jétől, az egészségügyi szolgálati munkaszerződések aláírását követően fognak hatályba lépni.

Az átmeneti, 2021. január 1. és február 28. között tartó időszak fő indoka, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonyra, többek között az illetményre és a másodállásra vonatkozó részletszabályok ez alatt a kettő hónap alatt kerülnek kidolgozásra. Az említett két legfontosabb témakörrel összefüggésben 2021. február 9-én megjelentek az országos kórház-főigazgató („OKFŐ”) utasításai.

1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetményen felüli díjairól

Az Eszjtv. alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő személyek illetményének mértékét a törvény 1. számú melléklete határozza meg. Az Eszjtv. mellékletében az illetmény mértékénél kizárólag a törvényben meghatározott szolgálati évek számítanak. Az illetmény mértéke az adott fizetési fokozathoz tartozó összeghez képest legfeljebb 20%-kal növelhető, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy teljesítményére vonatkozó éves munkáltatói minősítése alapján.

Az 1/2021. OKFŐ utasítás az illetményen felüli, így többek között az ügyeleti és készenléti díjra, szakterületi és képesítési pótlékra vonatkozó szabályokat is tartalmaz. Az utasítás értelmében az ügyelet díjazása 2021. március 1-től az alábbiak szerint alakul:

• hétköznap vagy az általánostól eltérő munkabeosztás esetén az adott személyre irányadó nem hétköznapra eső munkanapon az ügyelet minden munkaórája után a dolgozó illetménye egy órára eső összegének 70%-a,
• ha az ügyelet heti pihenőnapra esik, akkor az illetmény egy órára eső összegének 80%-a,
• ha az ügyelet munkaszüneti napra esik, akkor az illetmény egy órára eső összegének 90%-a.

 A fenti ügyeleti díjakat az OKFŐ az intézmények betegforgalmának és progresszivitási szintjének figyelembevételével 10%-kal emelheti.

A készenléti díj mértékét az utasítás az illetmény egy órára eső összegének 25%-ában határozza meg, amelynek összege egy készenlét teljes időtartamára nem haladhatja meg a bruttó harmincezer forintot.

Az OKFŐ utasítás az egészségügyi dolgozók tudományos fokozatát és képesítését figyelembe vevő szakterületi és képesítési pótlékot is bevezet.

Az ügyelet, a készenléti és a szakterületi pótlék mellett az utasítás rendelkezik a műszakpótlék, a helyettesítési díj, az illetménykiegészítés és a vezetői juttatás szabályairól is. Az utasítás bevezeti a jutalom fogalmát, amely alapján a kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti.

2. A másodállások engedélyeztetéséről

A 2/2021. OKFŐ utasítás rendelkezik az engedély nélkül végezhető tevékenységekről, az engedélyezhető és nem engedélyezhető tevékenységekről, és magáról az engedélyezési eljárás rendjéről.

Az utasítás alapján az alábbi tevékenységek végezhetőek az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal párhuzamosan, az engedélyező szerv külön hozzájárulása nélkül:

• tudományos, oktatói – ideértvé a vizsgáztatói-, művészeti, lektori, szerkesztői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony végzéséhez szükséges tevékenység, ha az érintett munkaidejét nem érinti,
• igazságügyi szakértői és szakkonzultánsi tevékenység,
• halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység,
• kamarai tisztség viselése,
• szociális intézményekben végzett egészségügyi tevékenység és
• donor alkalmassági vizsgálat végzése.

Az OKFŐ utasítás értelmében a kijelölt engedélyező szerv engedélyezheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló érintett részére az alábbi tevékenységek párhuzamos végzését:

• nem egészségügyi tevékenység,
• egészségügyi tevékenység, amennyiben az az érintett munka idejét nem érinti,
• oktatói, tudományos tevékenység – ideértvé a vizsgáztatói-, művészeti, lektori, szerkesztői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony végzéséhez szükséges tevékenység, amennyiben az az érintett munkaidejét érinti és
• másik, az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgálatónál ellátási érdekből végzett tevékenység, amely érinti a dolgozó főállású munkaidejét.

Az utasítás egyértelműen leszögezi, hogy a fenti kivételeken kívül nem engedélyezhető olyan tevékenység, amely az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkaidejét érinti.

Az engedélyezés elektronikus úton történik és a kérelemhez minden esetben csatolni kell az érintett közvetlen munkahelyi felettesének támogató nyilatkozatát a további jogviszony létesítésére vonatkozóan. Az engedélyező szerv az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánpolitikai és Jogi Főigazgató-helyettese, aki a kérelem beérkezésétől számított nyolc (8) napon belül köteles indoklással dönteni.