AZ EURÓPAI UNIÓS CER-IRÁNYELVVEL KAPCSOLATOS TEENDŐK A MAGYAR JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN
A kritikus szervezetek ellenállóképességének jogi háttere Magyarországon
Az Európai Unió 2022. december 14. napján elfogadta a 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvet a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: „CER-irányelv”), amely 2023. január 16. napján lépett hatályba.
A CER-irányelv célul tűzte ki a magas szintű reziliencia elérése érdekében, hogy a tagállamoknak azonosítaniuk kell azon kritikus szervezeteket, amelyekre különös követelmények és felügyelet fog vonatkozni és amelyek - valamennyi releváns kockázat tekintetében - különös támogatást és iránymutatást fognak kapni. Magyarország a jogszabály-átültetési kötelezettségét a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: „Kszetv.”) teljesítette, amelynek legtöbb rendelkezése 2025. január 1. napján hatályba lépett.
A Kszetv. 1. melléklete határozza meg azon ágazatok, alágazatok és alapvető szolgáltatások listáját, melyek az adott szervezet kritikus szervezetként történő minősítésére alapot adhatnak. Többek között ezek az alábbiak:
| Ágazat | Alágazat | Alapvető szolgáltatás |
| Egészségügy | Beteg-ellátás | Egészségügyi szolgáltatás |
| Egészségügyi szolgáltatás működtetéséhez szükséges szolgáltatás | ||
| Közegészségügy | Hazai klinikai és járványügyi mikrobiológiai laboratóriumi szolgáltatás | |
| Közegészségügyi biztonságot szolgáló laboratóriumi szolgáltatás | ||
| Uniós referencialaboratóriumi szolgáltatás | ||
| Oltóanyag gyártás, kereskedelem | ||
| Gyógyszer-ellátás | Gyógyszer kutatás és fejlesztés | |
| Gyógyszeripari alaptermékek és gyógyszerkészítmények gyártása | ||
| Gyógyszer nagykereskedés | ||
| Egészségügyi eszközellátás | Kritikus fontosságúnak ítélt orvostechnikai eszköz és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz gyártás, kereskedelem | |
| Vérellátás | Vérkészítmény-ellátás és ehhez társuló vizsgálatok | |
| Energia | Villamos energia | Villamos energia kereskedelem |
| Villamos energia elosztórendszer-üzemeltetés | ||
| Villamos energia átvitelirendszer-üzemeltetés | ||
| Villamosenergia-termelés | ||
| Villamosenergiapiac-üzemeltetés | ||
| Villamos energia aggregálási, keresletoldali válasz- vagy energiatárolási szolgáltatás | ||
| Black start szolgáltatás (az átviteli rendszerirányító részére a rendszer újraindításához alkalmas eszközök készenlétben tartása) |
A Kszetv. a kritikus szervezet fogalmát az alábbiként határozza meg: „olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amelyet a kijelölő hatóság a meghatározottak szerint kijelölt és elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához”.
- A kritikus szervezetek kijelöléséért felelős hatóság és az európai kritikus szervezet
A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény végrehajtásáról szóló 474/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Kszetv. vhr.”) 2. § (1) bekezdése értelmében az általános kijelölő hatóság a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (a továbbiakban: „BM OKF”). Az energetikai ágazati kijelölő hatóságként pedig a Kormány a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatalt (a továbbiakban: „MEKH”) – a BM OKF és a MEKH a továbbiakban együttesen: „Kijelölő Hatóság” – jelölte ki.
A Kijelölő Hatóság a kijelölési eljárás megindítása és lefolytatása céljából előzetes adatszolgáltatást kér a lehetséges és a kijelölt kritikus szervezet vezető tisztségviselőjétől egy kérdőív formájában, melyet a szervezetnek az Ügyfélkapu szolgáltatáson keresztül vissza kell juttatnia kitöltve 15 (tizenöt) napon belül. Ezt követően a Kijelölő Hatóság döntésében határoz arról, hogy az adott szervezet kritikus szervezetnek minősül-e.
A CER-irányelv lehetővé teszi továbbá a különös európai jelentőségű kritikus szervezetek Európai Bizottság általi kijelölését is (európai kritikus szervezet, a továbbiakban: „EKSZ”). EKSZ az a szervezet lehet, (a) amelyet a Bizottság a CER-irányelv alapján kritikus szervezetként kijelölt; (b) amely 6 (hat) vagy több tagállamban jelen van, vagy ennyi tagállam számára alapvető szolgáltatásokat nyújt; (c) és ezekről késedelem nélkül értesítve lett a Bizottság által az illetékes hatóságon keresztül.
Ha a szervezet 6 (hat) vagy több tagállamban van jelen, vagy ennyi tagállam számára alapvető szolgáltatásokat nyújt, a Kszetv. vhr. 8. §-a alapján köteles értesíteni a Kijelölő Hatóságot az adatszolgáltatás során erről a tényről. Ezen információk ismeretében a Kijelölő Hatóság értesíti a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert (a Kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a belügyminiszter), aki felveszi a kapcsolatot az Európai Bizottsággal az egyeztetési folyamat megkezdésének érdekében.
- A kritikus szervezetek kötelezettségei
Kritikus szervezetként történő kijelölés esetén a kijelölés véglegessé válásától számított 90 (kilencven) napon belül a szervezetnek gondoskodnia kell az un. ellenálló képességért felelős vezető megbízásáról vagy foglalkoztatásáról, mely személy adatait köteles eljuttatnia a BM OKF részére. Az ellenálló képességért felelős vezető feladata e-Papíron megküldeni a szervezet ellenálló képességi tervét a BM OKF részére a Kijelölő Hatóság által meghatározott időpontig.
A kijelölés esetén a szervezeteknek az alábbi kötelezettségei keletkeznek:
- Reziliencia-építés;
- Szakszerű és biztonságos működés előirányzása;
- Az ellenálló képességi terv előkészítése és benyújtása;
- Vezetőségi változások (ellenálló képességért felelős vezető kinevezése);
- Rendszeres tesztelés és auditálás;
- Incidensjelentés.
