2024. JANUÁR 1. NAPJÁVAL HATÁLYBA LÉPETT A FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁSRÓL ÉS EGYSÉGES VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSRÓL SZÓLÓ ESG TÖRVÉNY
Az Országgyűlés 2023. december 12. napján elfogadta a fenntartható finanszírozásról és az egységes vállalati felelősségvállalásról szóló 2023. évi CVIII. törvényt (a továbbiakban: „ESG Törvény”), ami 2024. január 1. napján lépett hatályba. Magyarország az ESG Törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolásra vonatkozó 2022/2464 számú uniós irányelvet (a továbbiakban: „CSRD”).
Az alábbiakban összefoglaltuk az ESG Törvény hatálybalépésével bekövetkező és a vállalkozásokat érintő legfontosabb kötelezettségeket.
Mi az ESG Törvény hatálya?
Az ESG Törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén székhellyel rendelkező:
a) minden közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak 1 minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
• a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
b) minden nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
• a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;
c) minden közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra.
Az ESG Törvény szerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja felügyelni a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, valamint az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát.
Milyen kötelezettségek terhelik az érintett vállalatokat?
Az ESG Törvény értelmében a jogszabály által érintett vállalatoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége az alábbiakra terjed ki:
• a kockázatkezelési rendszer létrehozása,
• a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
• rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
• a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,
• az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és
• közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő emberi jogi és környezeti kockázatok tekintetében.
A fentiek értelmében az ESG Törvény hatálya alá tartozó vállalatok rendszeres, teljes körű kockázatelemzést kötelesek végezni annak érdekében, hogy azonosítsák a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörükben és közvetlen beszállítói partnereik tekintetében.
Mi az ESG Törvényben foglalt jelentéstételi kötelezettség?
Az ESG Törvény a CSRD által elvárt fenntarthatósági jelentéstételről is rendelkezik, melynek értelmében minden nagyvállalatnak és tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásnak fenntarthatósági jelentést kell készítenie. Az ESG Törvény 95/E. § (4) bekezdése részletezi a jelentés kötelező tartalmi elemeit. A jelentéstételre az Európai Unió külön szabványt alakított ki „European Sustainability Riporting Standard” néven.
A jogszabály értelmében a fenntarthatósági jelentést a pénzügyi beszámolóval egyidőben kell elkészíteni, közzétenni és letétbe helyezni. Az ESG Törvény ugyancsak előírja, hogy a jelentésről könyvvizsgáló adjon véleményt.
A fenntarthatósági jelentés készítésének kötelezettsége eltérően lép hatályba a közérdeklődésre számot tartó vállalatok és a nagyvállalatok tekintetében. Az első fenntarthatósági jelentést a közérdeklődésre számot tartó vállalatoknak a 2024-as üzleti évre vonatkozóan 2025-ben, míg nagyvállalatok esetén a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan 2026-ban kell közzétenniük.
Ha bármilyen kérdésük felmerülne, keressenek minket bizalommal.
1 Az ESG Törvény a 2007. évi LXXV. törvény 2.§ 19. pontjában meghatározott a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek fogalmat követi, melynek értelmében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták vagy minden olyan gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít (pl. hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások).
Ha bármilyen kérdésük felmerülne, keressenek minket bizalommal.
