Jelentős Jogszabályváltozások 2019. január 1-től

2019. január elsejével számos jogszabályváltozás lépett hatályba Magyarországon.

GYÓGYSZERJOG

2019. február 9. napjától alkalmazandóak a gyógyszerek szerializációjával kapcsolatos, a Bizottság (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendeletében foglalt rendelkezések. A szabályozás célja, hogy a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülését megakadályozza, és meghatározza az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek csomagolásán elhelyezendő azonosítást, illetőleg eredetiségvizsgálatot lehetővé tevő, egyedi azonosítóból és manipulálás elleni eszközből álló biztonsági elemekre vonatkozó követelményeket. A 2001/83/EK irányelv 54a. cikkének (1) bekezdése értelmében orvosi rendelvényhez kötött gyógyszereken kell elhelyezni a biztonsági elemeket, az orvosi rendelvényhez nem kötött gyógyszereken nem lehet elhelyezni azokat.

Az egyedi azonosító az egyes gyógyszercsomagok azonosítását és eredetiség-ellenőrzését lehetővé tevő biztonsági elem, mely azt bizonyítja, hogy a gyógyszer törvényes gyártótól származik. A manipulálás elleni eszköz pedig olyan ellenőrzést lehetővé tevő biztonsági elem, amely mutatja, hogy a gyógyszer csomagolását nem manipulálták-e, az sértetlen állapotban van.

A fentiekkel összhangban az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (Gyógyszer tv.) 32. § (5) bekezdés z) pontja felhatalmazást ad az egészségügyért felelős miniszternek, hogy rendeletben határozza meg a gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre és azok kezelésére vonatkozó részletszabályokat. Az ezen részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet még nem került kihirdetésre.

Módosult a homeopátiás gyógyszerekre vonatkozó szabályozás. A Gyógyszer tv. 29. §-a alapján a 2004. május 1-je előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek 2020. január 1-jét követően csak akkor hozhatók forgalomba, ha a 2001/83 EK irányelvnek, valamint az azt átültető jogszabályok ezen gyógyszerek forgalomba hozatalára vonatkozó előírásainak megfelelnek. A homeopátiás gyógyszerek forgalomba hozatalára vonatkozó követelményrendszer tehát nem változik meg, csupán a most is alkalmazandó szabályrendszert terjeszti ki a jogalkotó a 2004. május 1. napja előtt engedélyezett homeopátiás szerekre. 2020. január 1. napját követően minden homeopátiás gyógyszernek – a forgalomba hozatal napjától függetlenül – meg kell felelni a hatályos európai uniós követelményeknek, és a 2011/83 EK irányelvet átültető jogszabályoknak.

2019. január 1-től a gyógyszerhamisítást új büntetőjogi tényállásban rendeli büntetni a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 185/A. §-a. A módosítás indoka, hogy a 2017/2103/EU irányelv az Egyesült Nemzetek pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezménye hatálya alá tartozó valamennyi anyagot kábítószernek tekinti, a Btk. viszont csak a melléklet I. (P1) és II. (P2) Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyagokat. Erre tekintettel 2019. január 1-től a gyógyszer kikerül az egészségügyi termék fogalmi köréből, és új tényállásban kerülnek szankcionálásra a gyógyszerekkel kapcsolatos elkövetési magatartások, ezzel is biztosítva a 2017/2103/EU irányelvnek való teljes körű megfelelést és a Btk. belső koherenciáját.

MUNKAJOG

Nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A 324/2018. (XII. 30.) Kormányrendelet alapján 2019. január 1-jétől teljes munkaidő teljesítése esetén a minimálbér összege havonta 149.000,- Ft, míg a garantált bérminimum összege 195.000,- Ft.

Január 1-jétől ismét változott a Munka Törvénykönyve („Mt.”). Az Mt. 94. § (3) bekezdése kimondja, hogy a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Továbbra is évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont az Mt. 109. § (2) bekezdése rögzíti, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb további 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Utóbbit a törvény önként vállalt túlmunkának nevez.

Jelentősen átalakult a cafeteria szabályrendszere. 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett, azaz ahol valamennyi közteher összesen 34,5% a munkáltató kizárólag Széchenyi pihenő (Szép) kártya alapján, három kategóriában nyújthat támogatást: szálláshelyre maximum 225.000,- Ft/év, vendéglátásra maximum 150.000,- Ft/év, szabadidős felhasználásra maximum 75.000,- Ft/év forint/év adható, azzal, hogy a béren kívüli juttatások együttes értéke az évi 450.000 forintot nem haladhatja meg. Ezen 450.000,- Ft összegű éves határ a tavalyi évhez képest nem változott.

A fenti változás azt eredményezi, hogy ez év január 1-jétől a munkáltató béren kívüli juttatásként már nem adhat a munkavállalóinak kedvezményes közteherviselés mellett legfeljebb évi 100.000,- Ft összegű készpénzt.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

2019. január 1-jétől jelentős változások léptek életbe a nyugdíjasok munkaviszonyban történő foglalkoztatásában. A nyugdíjas munkavállaló munkabérét ugyanis csak a 15%-os személyi jövedelemadó terheli, a továbbiakban nem kell majd 4% egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot fizetniük. A munkáltatók számára is megéri nyugdíjas munkavállalókat foglalkoztatni, mivel 2019. január 1-jétől a munkáltatót sem terheli a nyugdíjas munkavállaló munkabére utáni 19,5% szociális hozzájárulási adó és a 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

ADÓJOG

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (TAO) 2/A. § szakasza bevezette a csoportos társasági adóalanyiság intézményét, mely az általános forgalmi adó rendszerében már ismert volt. Ezzel a lehetőséggel olyan hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. Azon vállalkozások számára, akik ezt választják, könnyítés az ún. transzferár dokumentáció alóli mentesülés.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (ÁFA) 188. § (2) bekezdése alapján a kis- és középvállalkozások alanyi adómentességének határa 8 millióról 12 millió forintra nőtt. Kiemelendő átmeneti szabály, hogy amennyiben a 2018-as árbevétel meghaladta a 8 millió forintot, de nem érte el a 12 millió forintot, ilyen esetben is igénybe vehető az alanyi adómentesség 2019-ben.

Az egyik legnagyobb változás a szociális hozzájárulási adóval (SZOCHO) kapcsolatban következett be. Összevonásra került az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó. Ezt rendezendő egy új un. szocho-törvény (2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról) került elfogadásra, amely 2019. január 1-jétől alkalmazandó. A SZOCHO mértéke az adóalap 19,5%-a. 2019 júliusától az adó mértéke 2 százalékponttal fog csökkenni, így a SZOCHO mértéke 2019 júliusától már csak 17,5% lesz.

2019. január elsejétől kedvezőbb lett az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózása. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 17. § (3a) bekezdése alapján az ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja. Ez az összeg ugyanis nem jelent a magánszemély esetében tényleges bevételt, mivel azokat az adott szolgáltató részére kell megfizetni.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (KATA/KIVA) rendelkezései szerint, a KIVA adóalanyiság választásának bevételi felső határa a korábbi 500 millió forintról 1 milliárd forintra nőtt. Ezzel összhangban az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó bevétel túllépési határa is 3 milliárd forintra emelkedett.

Ez év január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek kizárólag elektronikusan, cégkapun keresztül intézhetik adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. A cégkaput az elektronikus kapcsolattartás mellett a bevallások beküldésére és hivatalos dokumentumok letöltésére is lehet használni.


A jelen hírlevélben található információ nem tekinthető a KNP LAW Nagy Koppány Varga és Társai Ügyvédi Iroda vagy annak közreműködő ügyvédjei által nyújtott jogi tanácsadásnak. További információkért keressen fel minket.